pillanat

Pillanataink mögött mindig ott a félelem

A félelem:

önmagunktól és mindenkitől,

senkitől és semmitől (valójában),

aztán mégis mindenek,- és mindenki felett,

 úrrá lesz rajtunk az elem,

a félelem eleme

ami eleve, a ritmusunkat kergeti a semmibe

ezáltal foszlunk semmivé,

és hitetjük el önmagunkkal a senkiséget.

DE A világ mi vagyunk!

Valójában csak mi magunk

magunknak, magunkkal elsősorban,

ezáltal másoknak, másokért, magunk által….mások által magunk kiteljesedése, mások által magunk meglelése, legalábbis, így kéne, hogy legyen, hogy az élet úgy teljen, ahogy telnie kellene!

Az utolsó szó:ég vele, minden úgy telt el, ahogy telhetett…legalábbis azt hiszem

ESJÉ ’10

Tojásleves

Én nagyon szeretem, mert egyszerű, és meglepően finom tud lenni, ha erre is, mint mindenre odafigyelünk! Laktat, forró, tápláló, és jó a gyomorra, másnaposságra.

Kell hozzá jó tojás, liszt, fűszerpaprika, só, víz, kömény (őrölt vagy egész), ecet, sertészsír és olaj
Tűz maximumon rá a fazék, bele a zsír és kevés olaj, aztán liszt, kevergeted egyfolytában, sózod és köményezed, amíg zsemleszínű nem lesz...ez enyhén barnát jelent, aztán lehúzod a tűzről és lejjebb veszed 2 fokkal, vársz míg megnyugszik kicsit, és mehet bele a fűszerpaprika érzésed szerint, kutyulod, összekevered és visszateszed a tűzre, de ekkor már a kezed ügyébe van a felforralt víz, amit ráöntesz folyamatos kavarás mellett, visszaállítod a tüzet a max.-ra. Forralod tovább kóstolod, sózod még, ha kell, aztán belecsurgatod a felvert egész tojásokat (mennyisége: min. 1 db /fő) és kevergeted, forralod 4-10 percig. Aztán a tüzed lekapcsolod, hagyod a levest békében pihenni vagy 20 percig.
Aki úgy szereti önthet bele ízlése szerinti mennyiségben ecetet, én anélkül szeretem, de ettem már ecettel is...