Másfelől, elmúlt egy csomó minden: csalódások, remények, vágyak, kalandok, bánatok, meg jó sok minden, jó sok kép, mi felvillan nap-mint nap, nappalokon, álmainkban, nevettetnek és kínoznak Egyszerre...és egyszer csak arra eszmélünk, hogy öregszünk...egyre jobban ránk ülnek a ráncok.
Mit mondok erre én?
Éld féltett életed, amit TE magad is azok is szeretnek, akik féltenek! LÉGY SE TÖBB SE KEVESEBB (kicsi, vagy nagy hassal, mellel, fütyivel), MINT AMI ÉS AKI VAGY. Ha nem vagy galád, úgyis megtalál, ki téged úgy szeret, ahogy vagy, minden fingoddal, minden mosolyoddal. Amikor szagod egy másik szaggal egybekel, akkor baszd meg, létrejön az EGYSÉG, amiben egy életen át hiszel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése